Az Istennő
Az Istennő központi helyet foglal el a Wiccában, és sok szempontból a kerék tengelye, amely körül minden forog, de nagyon fontos, hogy az isteni mivolt egyaránt magába foglalja a férfi és női aspektusokat. A polaritás a Wicca vallásának egy központi témája, és ez gyakran tükröződik a rituálékban.
Az Istennőnek is sok aspektusa, sok arca van, ezek elsősorban a Földhöz / Földistennőhöz / Földanyához / Gaiához és a Holdhoz kapcsolódnak. Holdistennőként a Hold három fázisa képviseli: újhold, telihold, fogyó hold.
Az újholdból telő hold a szűz istennőt, a fiatal, szabad megzabolázhatatlan nőt jelképezi, itt gyakran használt istennő-nevek Diana, Idun, Aradia.
A telihold a szerelem és a termékenység istennője, az anya - itt az istennő nevei Aphrodité, Venus, Freyja, Frigg, Isis, Nerthus.
A fogyó hold az öreg bölcs asszonyt, az alvilág királynőjét jelképezi, nevei itt Hekaté, Hel, Cerridwen.
A kereszténység előtt Isis imádata elterjedt Európa nagy részén. Helyébe sok tekintetben a kereszténységgel Mária lépett, ami a művészetben is tükröződik. Érdemes Isis ábrázolásait a gyermek Hórusszal ölében összehasonlítani Mária és a gyermek Jézus képeivel. A kereszténység kezdeti időszakában az egyszerűbb emberek valószínűleg könnyebben kapcsolódtak Máriához, az anyához, mint Jézushoz, a távoli, mennyei messiáshoz. Egyes források szerint a tizenhárom a Holddal való kapcsolata miatt lett szerencsétlen szám - hiszen a tizenhárom telihold a Holdistennő felszámolandó imádatában kapott jelentőséget, s ezekkel párhuzamban a nők tizenhárom "tisztátalan" ciklusával.
2023©Artemisia Wicca Kör